2024. July 19., Friday
Emlia napja


Társadalombiztosítás változásai 2024

Minősített könyvelők egyesülete

1. Szociális hozzájárulási adó (SZOCHO)

2. Társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról,
valamint ezen ellátások fedezetéről szóló
törvény (TBJ)

3. Egészségügyi szolgáltatási járulék

4. Egészségbiztosítási ellátások

 

 


1. Szociális hozzájárulási adó (SZOCHO)
A szociális hozzájárulási adó mértéke változatlanul az adóalap
13%-a.
A minimálbér változásával a szocho adó alapjának maximuma
2024-ben 6.403.200 forint, a fizetendő szocho adó maximuma pedig
832.416 forint a következő jövedelmek megszerzése esetén:
a) a vállalkozásból kivont jövedelem,
b) az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
c) az osztalék, vállalkozói osztalékalap,
d) az árfolyamnyereségből származó jövedelem, valamint
e) külföldi illetőségű előadóművész e tevékenységből származó
jövedelme.
A törvény 34. § 11. pontja értelmében minimálbér alatt a jogalkotó
az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi
összegét érti, ez alól kivétel az egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó
rendelkezésekben említett minimálbér, amely a tárgyhónap
első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum
havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége
vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú
iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel,
ennek hiányában a tárgyhónap első napján érvényes kötelező legkisebb
munkabér havi összege.
Előzőekből következik, hogy a 2023. évi szocho adó maximumának
alapja 5.568.000 forint, a fizetendő maximális szocho adó pedig
723.840 forint a fentebb, az a)-e) pontokban felsorolt jövedelmek
megszerzése esetén.
Ugyanígy a szocho kedvezmények esetében is a 2023. január
1-jén hatályos minimálbért (232.000 forintot) kell 2023. december
hónapban is figyelembe venni.
Előzőeken túl a törvényben egyértelműsítések, pontosítások történtek.
A jogalkotó pontosította a Tbj. szerint külföldinek minősülő személyek
járulékfizetésére vonatkozó szabályokat. Ennek értelmében
nem keletkezik szocho adó fizetési kötelezettsége a Tbj. szerint
külföldinek minősülő személy által megszerzett, járulékalapot
képező olyan jövedelme után, amely után járulékfizetési kötelezettség
nem merül fel, ide nem értve azt a jövedelmet, amely adóalapot
képez, tekintettel arra, hogy olyan időszakra tekintettel történik a
juttatás, amely időszakban a biztosítási jogviszony fennállt, függetlenül
a kifizetés (juttatás) időpontjától.
A munkaerőpiacra lépők fogalmába beleértendők a Magyarországgal
határos, nem EGT-állam állampolgárai is.

2. Társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról,
valamint ezen ellátások fedezetéről szóló
törvény (TBJ)
A társadalombiztosítási járulék mértéke továbbra is 18,5%.
Rögzítésre került a törvényben a nemzetgazdasági szintű bruttó
átlagkereset fogalma, amely a KSH által a Hivatalos Értesítőben
közzétett, teljes munkaidőben alkalmazásban állókra tekintettel
megállapított bruttó átlagkeresetet jelenti.
Abban az esetben, ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak
nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró
egyezmény hiányában adóelőleg megállapítási kötelezettség nem
keletkezik, akkor a tevékenység ellenértékeként harmadik ország
állampolgára által a tárgyhónapban megszerzett – munkaviszony
esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem minősül járulékalapot
képező jövedelemnek.
Visszamenőleges hatállyal, 2023. január hónapra alkalmazható,
hogy amennyiben a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó
a minimálbér után köteles a tb-járulékot megfizetni, akkor az átalányban
megállapított jövedelem mértékéig családi járulékkedvezményt
vehet igénybe. Ezzel pontosításra került az átalányban megállapított
jövedelem mértéke kapcsán, hogy a kedvezmény akkor is
alkalmazható, ha az átalányban megállapított jövedelem adómentes.
Továbbá a minimálbérre tekintettel fizetendő járulékból nemcsak
az adómentes, hanem az adóköteles átalányban megállapított
jövedelemre jutó járulék mértékéig is igénybevehető a családi járulékkedvezmény.
Kibővül a kiegészítő tevékenységet folytató – nem biztosított –
személy fogalma az özvegyi nyugdíjban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatárt
betöltött őstermelővel. Erre tekintettel változik a biztosított
őstermelő fogalma is, tehát a Tbj. alapján biztosított a mezőgazdasági
őstermelő, kivéve
•• az őstermelők családi gazdaságának kiskorú tagját,
•• az egyéb jogcímen biztosítottat,
•• a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt,
aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, hiszen a kiegészítő
tevékenységet folytató amúgy sem minősül biztosítottnak.
Megállapodás alapján a kedvezményezett személy javára átvállalt
nyugdíjjárulék mértéke továbbra is 22%.

3. Egészségügyi szolgáltatási járulék
A nem biztosított, illetve az egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult
egyes személyek továbbra is egészségbiztosítási szolgáltatási
járulék fizetésére kötelezettek, ennek összege 2024. január 1-től
11.300 forint/hó, egy napi díjtétel 380 forint (2023-ben: 9.600 forint/
hó, illetőleg 320 forint/nap volt).


4. Egészségbiztosítási ellátások
4.1. Táppénz
A betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapja továbbra
is betegszabadság, mértéke változatlanul a távolléti díj 70%-a.
A betegszabadság adó- és járulékköteles jövedelem, melyet a munkáltató
fizet.
A 15 nap betegszabadság lejártát követő naptól táppénz jár, ami
bér jellegű, nem önálló tevékenységből származó jövedelem. A táppénz
mértéke a biztosítási jogviszonyban töltött idő és a kórházi
ápolás függvényében a napi átlagkereset 50%-a vagy 60%-a, és a
táppénzből csak 15% szja kerül levonásra. A táppénzre vonatkozó
igényt a foglalkoztatónál kell bejelenteni.
2024-től némileg változnak a táppénzre vonatkozó előírások.
A táppénzre jogosultságnak változatlanul 3 alapvető feltétele van
a) társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezettség – ennek
mértéke 18,5%
b) fennálló biztosítási jogviszony – táppénz annak jár, aki a biztosítás
fennállása alatt válik keresőképtelenné
c) orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség.
Nem jár táppénz
•• keresőképtelenség azon időtartamára, amelyre a teljes jövedelmét
megkapja az igénylő
•• keresőképtelenség azon időtartamára, amely alatt a biztosítás
szünetel
•• ha munkavégzési kötelezettség hiányában nincs keresetvesztés
(például fizetés nélküli szabadság alatt)
•• betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra,
ha a keresőképtelenség már nem áll fenn
•• gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának időtartamára
– kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás mellett végzett
munka alapján jár táppénz
•• saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára
•• korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, táncművészeti életjáradék
és átmeneti bányászjáradék folyósításának időtartamára
– kivéve, ha ezek mellett végzett munka alapján jár táppénz
•• szabadságvesztés és letartóztatás időtartamára.
Táppénzre való jogosultság a betegszabadság lejártát követő
naptól
•• az igazolt keresőképtelenség időtartamára,
•• legfeljebb egy éven át jár.
Nem jogosult 15 nap betegszabadságra
•• egyéni vállalkozó
•• társas vállalkozás tagja – kivéve, ha munkaviszony keretében
végez munkát
•• megbízás alapján munkát végző személy.
Nem jár betegszabadság
•• üzemi baleset miatti keresőképtelenség,
•• foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség,
•• veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára.
Táppénzre való jogosultság időtartama függ
•• igénylő saját vagy gyermeke betegsége (gyermekápolási táppénz)
miatt keresőképtelen-e
•• mennyi a folyamatos biztosítási ideje, ez befolyásolja
»» táppénzre jogosultság időtartamát,
»» táppénz összegének megállapításánál figyelembe vehető
jövedelmet
»» táppénz százalékos mértékét
•• keresőképtelenséget megelőzően részesült-e táppénzben,
van-e táppénzelőzménye.
Abban az esetben, ha a keresőképtelenség első napját megelőzően
egy éven belül már részesült táppénzben az igénylő, akkor
ezt az időt az újabb táppénzre jogosultság időtartamába be kell
számítani.
A táppénzelőzménynél nem vehetők figyelembe
•• azok a napok, amelyekre bármilyen ok miatt táppénz nem jár
•• gyermekápolási táppénz ideje
•• baleseti táppénz folyósítás időtartama
•• közegészségügyi okból foglalkoztatástól eltiltás, hatósági
elkülönítés, járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat
miatti táppénz folyósítás időtartama.
2024-től meg kell szüntetni a táppénz folyósítását, ha
•• a biztosított az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok
nélkül nem jelent meg, és mulasztását nem mentette ki
•• nem járul hozzá a keresőképesség elbírálásának ellenőrzését
végző szakértő, felülvéleményező főorvos általi vizsgálathoz
•• a biztosított a keresőképességet elbíráló orvos utasításait nyilvánvalóan
nem tartja be
•• gyógyulását szándékosan, tudatosan késlelteti.
A táppénz összegének megállapítását befolyásolják:
a) irányadó időszakon belül figyelembe vehető, jövedelemmel
ellátott számítási időszak
b) táppénz alapját képező jövedelem
c) előző pontok alapján számított, táppénz alapját képező naptári
napi jövedelem
d) táppénz %-os mértéke
e) egy napra járó táppénz maximalizált összege – ez nem haladhatja
meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér
kétszeresének harmincad részét, tehát 2023. december 1-jétől
17.787 forint/nap (2023. november 30-ig 15.467 forint/nap).
Amennyiben az igénylő egyidejűleg több biztosítási jogviszonya
alapján jogosult táppénzre, akkor a táppénzfolyósítás időtartamát
és a táppénz összegét, mértékét jogviszonyonként kell megállapítani.

4.2. Családtámogatási ellátások
A fix összegű ellátásokban, valamint a minimálbérhez kötötten számított
ellátásokban változás nincs.
a) Családi pótlék – bár a 2023. október 4-én benyújtott törvényjavaslat
értelmében a gyermekek után járó családi pótlék
összege nagyjából háromszorosára emelkedhetett volna, de
az Országgyűlés ezt tárgyalás nélkül elutasította. Így 2024-ben
– immáron 14 éve – változatlan a családi pótlék összege.
b) Árvaellátás legkisebb havi összege 2024-ben is marad 50.000
forint.
c) Csecsemőgondozási díj (CSED) a bruttó bér 100%-ával egyezik
meg. Minimuma megegyezik a táppénz napi minimumával
– ha nincs meg a 120 nap folyamatos jövedelem –, amely 2023.
december 1-jétől 17.787 forint/nap. A CSED-nek maximuma
nincs.
d) Gyermekgondozási dj (GYED), illetve nagyszülői GYED összege
az igénylő keresetének 70%-a, de maximum a minimálbér
kétszeresének 70%-a, 2023. december 1-jétől 373.520 forint/
hó. A GYED bruttó összegéből 15% szja és 10% nyugdíjjárulék
kerül levonásra, illetve kedvezmények is érvényesíthetők.
e) Diplomás GYED összege 2023. december 1-jétől
•• alapképzés esetén a minimálbér 70%-a, tehát 186.760
forint/hó,
•• mesterképzés esetén pedig a garantált bérminimum 70%-a,
azaz 228.200 forint/hó.
f) Gyermekgondozási segély (GYES) összege azonos az öregségi
nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, amely már 16 éve
változatlan, tehát 28.500,- forint/hó.
g) Gyermekek otthongondozási díja (GYOD) havi összege megegyezik
a minimálbérrel, tehát 266.800 forint/hó.
h) Álláskeresési járadék összege legfeljebb a jogosultság kezdőnapján
hatályos minimálbér napi összegének 60%-a, tehát
8.893 forint/nap.
4.3. Rehabilitációs hozzájárulás
Rehabilitációs hozzájárulást akkor kell fizetnie a munkaadónak,
akkor,
•• ha az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi
létszáma meghaladja a 25 főt,
•• de az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű
munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri
el a létszám 5%-át.
A munkaadó foglalkoztatotti létszámának, illetve az általa foglalkoztatott
megváltozott munkaképességű munkavállalók létszámának
megállapításakor a több munkáltatónál munkaviszonyban lévő
•• munkavállalót a foglalkoztatottak létszámánál,
•• megváltozott munkaképességű személyt a foglalkoztatott
megváltozott munkaképességű személyek létszámánál
az Art. szerint az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltatónál
kell figyelembe venni.
A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján
– 2011. évi CXCI. törvény 23. § (5) bekezdés – a teljes munkaidőben
foglalkoztatott munkavállalónak megállapított alapbér kötelező
legkisebb összegének kilencszerese személyenként, évente.
Tekintettel arra, hogy 2023. január 1-jén az alapbér kötelező legkisebb
összege havibér alkalmazása esetén 232.000 forint, ezért
2023 évben (december hónapban is!) a rehabilitációs hozzájárulás
2.088.000 forint.
A minimálbér 2023. december 1-jétől változik havi 266.800
forintra, így a 2024 évi rehabilitációs hozzájárulás 2.401.200 forint/
fő/év.