2024. jlius 19., pntek
Emlia napja


Adóváltozások 2024 II.

Minősített könyvelők egyesülete

1. Általános forgalmi adó

2. Jövedéki adó

1. Általános forgalmi adó
Az áfatörvény módosításaiban jellemzően a 2022/542/EU tanácsi
irányelv által módosított 2006/112/EK tanácsi irányelv változásai
dominálnak.


1.1. Kötelező visszaváltási rendszer (DRS)
Az áfatörvényre is kihatással vannak a termékdíjrendszerrel és a
kiterjesztett gyártói felelősséggel (EPR) kapcsolatos változások.
2024-től életbe lép az új visszaváltási díjas rendszer (DRS). Ez az áfára
is kihatással van, mivel a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható
termékek (pl. PET palack) esetében a forgalmi adó
alapjába alapesetben nem tartozik bele a visszaváltási díj. Abban
az esetben azonban, ha az ilyen visszaváltási díjas termékeket nem
váltják vissza, az termékértékesítésnek minősül, amely után áfát
kell fizetni. Az áfa alapja ekkor maga a visszaváltási díj, melyet úgy
kell tekinteni, hogy az az áfa összegét is tartalmazza már. Áfa fizetésére
a vissza nem váltott termékek esetében a betétdíjas visszaváltási
rendszert üzemeltető adóalany kötelezett. Az áfafizetési kötelezettség
megállapításának napja a naptári év utolsó napja.
1.2. Teljesítési hely
A 2022/542/EU tanácsi irányelv által módosított 2006/112/EK tanácsi
irányelvvel összhangban
•• az adóalany részére nyújtott olyan szolgáltatások esetében,
amelyek kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási,
sport- vagy más hasonló eseményekre, rendezvényekre
való belépést biztosítják – ideértve az ezekhez járu20
lékosan kapcsolódó szolgáltatásokat is–, a teljesítés helye a
főszabály szerint alakul, amennyiben az eseményen, rendezvényen
a részvétel virtuálisan történik;
•• nem adóalanyok részére nyújtott mindazon szolgáltatások
esetében, amelyeket online közvetítés útján vagy egyéb virtuális
megoldás segítségével tesznek hozzáférhetővé, a teljesítés
helye az a hely, ahol a szolgáltatást igénybe vevő nem adóalany
letelepedett, letelepedés hiányában pedig ahol lakóhelye
vagy szokásos tartózkodási helye van.
1.3. E-nyugta
Az áfatörvénybe bevezetésre került az e-nyugta és az e-pénztárgép
fogalma, ami előre vetíti ezen elektronikus megoldások alkalmazását.
Rögzítésre került a jogszabályban, hogy e-nyugta kiállítása, kibocsátása
kizárólag elektronikusan történhet. A kibocsátott e-nyugtát
a vevő vevői alkalmazás segítésével tudja elérni a nyugtatárban.
Az e-nyugta kibocsátása a törvényi előírások értelmében akkor történik
meg, amikor a nyugta a nyugtatárba beérkezett. Az elektronikusan
kiállított és kibocsátott e-nyugtáról – eltérő jogszabályi rendelkezés
hiányában – kizárólag a vevő kifejezett kérése esetén történik
papír alapú nyugtamásolat rendelkezésre bocsátása.
Az e-nyugta kötelező adattartalma 2025. január 1-jétől bővebbé
válik, mint a nyugta jelenlegi adattartalma. Ennek értelmében kötelező
adat lesz
•• az értékesített termékre, nyújtott szolgáltatásra vonatkozó
adat (például a termék neve, globális kereskedelmi áruazonosító
száma, mennyisége, a szolgáltatás neve, mennyisége);
•• amennyiben az ellenérték bruttó összegben van meghatározva,
akkor a felülről számított adómérték;
•• adómentesség esetén az arra történő utalás;
•• használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség
értékesítése esetén a különbözet szerinti szabályozásra történő
utalás.
Átmeneti szabályként bekerült a jogszabályba, hogy 2028. július
1-jét megelőzően nem kötelező a globális kereskedelmi áruazonosító
szám feltüntetése az e-nyugtán sem.
Az e-nyugtának nem minősülő nyugta esetében a nyugta kötelező
adattartalma változatlan marad.
Új fogalomként bekerült a törvénybe a nyugtával egy tekintet
alá eső okirat fogalma, melynek értelmében ide tartozik valamen�-
nyi, a nyugtát módosító okirat, mely tartalmazza a kibocsátás keltét,
az okirat sorszámát, annak a nyugtának az azonosítását, amelyet
módosít, valamint a módosítás részleteit.
1.4. eÁfa
A jogszabály értelmében az eÁfa rendszer segítségével a bevallás
legelőször és fő szabály szerint a 2024. január 1-jét magában foglaló
adómegállapítási időszakról teljesíthető. Ettől eltérően először a
2025. január 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakot illetően
használható jogutódlás, felszámolás, végelszámolás vagy
kényszertörlés alatt álló adóalanyt érintő bevallás, illetve az Art.
52. §-a szerinti, soron kívüli bevallási kötelezettség tekintetében.
Az eÁfa rendszer keretében előállított adónyilvántartásból összeállított
áfabevallás-tervezettel kapcsolatos szabályok is bekerültek
a jogszabályba. A 2024. január 1-jétől hatályos módosítás értelmében
az adóalanyok az áfabevallási kötelezettségüknek
1. az erre a célra rendszeresített (’65-ös jelű) nyomtatvány
benyújtásával tehetnek eleget, vagy
2. az adóhatóság által erre a célra biztosított elektronikus felületen
a rendelkezésükre bocsátott adatokat kiegészítik, módo22
sítják, majd az ekként összeállított bevallástervezetet jóváhagyják,
vagy pedig
3. az adóhatóság által közzétett módon és adatszerkezetben
gépi interfész alkalmazásával továbbított adatokból összeállított
adónyilvántartást bevallásként jóváhagyják.
A szabályozás értelmében amennyiben az adóalany a fentiek
közül több módon is benyújtja bevallását, akkor az elsőként benyújtott
bevallás minősül az adóalany bevallásának.
Az elektronikus felületen benyújtott bevallás önellenőrzéssel
való helyesbítése nyomtatványon lehetséges, valamint 2024. július
1-jét követően az elektronikus felületen is lehetséges lesz. Az elektronikus
felület elektronikus KAÜ azonosítási szolgáltatás útján válik
elérhetővé, az ott szereplő adatokat azonban nem csak maga az
adóalany, valamint állandó meghatalmazottja módosíthatja, illetve
egészítheti ki, hanem erre más természetes személynek másodlagos
felhasználóként is jogot adhat.
A jogszabályba bekerült az eÁfa rendszer bevezetésével összefüggésben
a számlabefogadói adatszolgáltatási kötelezettség alóli
felmentés azon adóalanyok számára, akik az eÁfa rendszer használatával
teljesítik bevallási kötelezettségüket, és így nyilatkoznak
számlaszinten a levonható adóról, vagyis az eÁfa rendszerében
nem lesz „M-es lap”.
Bekerült a jogszabályba, hogy az a megbízhatónak minősülő
adózó (vállalkozás), amely az áfabevalláshoz a gépi interfész
(eÁfa) alkalmazást választja, a bevallás esedékességétől számított
15 napig mentesül az ellenőrzés alól. Ezen idő alatt az esetleges
hibák és eltérések javíthatóak, ráadásul még az önellenőrzési pótlékot
sem kell megfizetnie a vállalkozásnak.
1.5. Áfamentesség
Az áfamentesség választására vonatkozó értékhatár változatlanul
12 millió forint.
Az áfatörvény alanyi adómentességről szóló XIII. Fejezetén belül
új alcímek kerültek beiktatásra.
A 2020/2025/EU tanácsi irányelv értelmében a tagállamoknak
2025. január 1-től lehetővé kell tenniük, hogy ha olyan tagállami szabályozást
alkalmaznak, amely tartalmában megfelel az alanyi adómentességnek,
akkor annak alkalmazását lehetővé tegyék a területükön
nem letelepedett, de a Közösség területén székhellyel rendelkező
adóalanyok számára is, mégpedig a saját területükön letelepedett
adóalanyok részére biztosított feltételek mellett. További
feltétel a nem letelepedett adóalanyok esetében, hogy uniós árbevételük
éves szinten sem a tárgyévet megelőző évben, sem a tárgyévben
nem haladhatja meg a 100.000 eurót.
Az irányelv értelmében az adóalanyoknak a másik tagállamban
alkalmazandó adómentesség választására irányuló szándékát a letelepedésük
szerinti tagállam illetékes hatósága felé előzetesen be kell
jelenteniük, továbbá az adóalanyokat ezen rendelkezés gyakorlásához
csak a letelepedésük szerinti tagállamban kell áfaszempontból
nyilvántartásba venni, és ezen rendelkezés szerint egy egyedi azonosító
számmal ellátni, mely tartalmaz egy „EX” utótagot.
Az irányelvvel összhangban előírásra került, hogy a belföldön
székhellyel rendelkező adóalany milyen feltétek mellett választhat
a Közösség másik tagállamában adómentességet, és ehhez milyen
eljárási lépések társulnak. A választásnak nem előfeltétele, hogy az
adóalany belföldön is alanyi adómentességet válasszon.
A törvény a 2020/285/EU tanácsi irányelvvel összhangban pontosítja
az alanyi adómentesség választására jogosító adóalanyi kört.
Az irányelv értelmében az áfa szempontjából azok a belföldön kizárólag
állandó telephellyel rendelkező adóalanyok – akik gazdasági
céllal belföldön letelepedettek, de székhelyük nem belföldön található
– 2025. január 1-jétől választhatják az alanyi adómentességet.
Továbbá 2025. január 1-jétől a belföldön letelepedett adóalanyok
is jogosultak a Közösség más tagállamaiban is alanyi adómentességet
választani abban az esetben, ha az adott naptári évben, illetve
az azt megelőző naptári évben is megfelelnek a feltételeknek, tehát
sem a tagállami árbevétele, sem az uniós árbevétele nem haladja
meg a megszabott értékhatárt.
Pontosításra kerültek az alanyi adómentesség választására jogosító
bevételi értékhatár számítása során figyelembe veendő bevételek
is, szintén a 2020/285/EU tanácsi irányelvhez igazodva. Ezen
változás értelmében az új közlekedési eszköz Közösségen belüli
adómentes értékesítéséből adódó bevétel is beleszámít a bevételi
értékhatár számításába. Ehhez kapcsolódó további technikai
módosítás, hogy az alanyi adómentességet választott adóalany
továbbra sem járhat el alanyi adómentességi minőségében abban
az esetben, ha a Közösség másik tagállamába értékesít új közlekedési
eszközt.
Ugyancsak a 2020/285/EU irányelvvel összhangban az alanyi
adómentes minőségben végzett tevékenység tekintetében a törvény
mentesíti az áfa-bejelentkezési és áfabevallási kötelezettség
alól azokat a Közösség másik tagállamában székhellyel, ennek hiányában
lakóhellyel rendelkező adóalanyokat, amelyek belföldön
alanyi adómentességet választanak.
Azon adóalanyok, amelyek 2024-ben is gazdasági tevékenységet
folytattak és alanyi adómentességet választottak belföldön, és
amelyek 2025. január 1-től a XIII. Fejezet 3. alcíme szerinti feltételekkel
alkalmazhatnak belföldön alanyi adómentességet és élni is
kívánnak e választási joggal, e szándékukat kötelesek az adóhatóság
számára 2024. december 31-ig bejelenteni, valamint a 2024.
évre vonatkozó göngyölített uniós árbevételükről 2025. január 15-ig
adatot szolgáltatni. Az átmeneti rendelkezések értelmében a nyilat25
kozó és az alanyi adómentesség feltételeinek egyébként megfelelő
adóalanyok 2025. január 1-től a kérelem jóváhagyásáig (EX-végű
azonosító megállapításáig), de legkésőbb 2025. április 30-ig alanyi
adómentes minőségben járhatnak el belföldön.
1.6. Különbözeti adózás
A 2022/542/EU tanácsi irányelv által módosított 2006/112/EK tanácsi
irányelvvel összhangban rögzítésre került, hogy nem alkalmazható
a különbözet szerinti adózás abban az esetben, ha az adott
termék viszonteladó részére kerül közvetlenül értékesítésre, vagy a
viszonteladó általi közvetlen import esetében a termékre kedvezményes
áfakulcsot alkalmaztak.
2025. január 1-től a belföldön letelepedett viszonteladó akkor is
alkalmazhat árrés szerinti adózást, ha a műalkotást egy viszonteladónak
nem minősülő adóalanytól szerzi be közvetlenül. Ennek feltétele,
hogy az érintett műalkotás, gyűjteménydarab, vagy régiség
viszonteladó részére történő értékesítésére vagy viszonteladó általi
importjára a normál adómérték legyen alkalmazandó.
1.7. Áfakulcs-változások
2024. január 1-jétől a hetenként legalább négyszer megjelenő kiadványok
(napilapok) áfakulcsa a korábbi 5%-ról 0%-ra csökken.
A változások értelmében a műalkotások importja pedig 5%-os körbe
kerül.
Pontosításra került a Vtsz. besorolás a kedvezményes, 5%-os
áfakulcs hatálya alá tartozó speciális gyógyászati célra szánt tápszerek
(élelmiszerek), valamint anyatej-helyettesítő és anyatejkiegészítő
tápszerek (élelmiszerek) tekintetében.
Azok az Élelmiszerkönyv szerinti desszert jellegű tejtermékek,
amelyek korábban 27%-os kulcs alá tartoztak (Vtsz. 1806 és 2106
alattiak), 2024. január 1-jétől 18%-os áfakulcs alá kerülnek – például
a túrórudi.
1.8. Ingatlan ELEKAFA
Évközi változásként már 2023 nyarán érvénybe lépett változás,
hogy ingatlan beszerzése kapcsán felszámított áfát továbbra sem
lehet külföldi áfa-visszatérítési kérelemben érvényesíteni, kivéve,
ha a szóban forgó ingatlant a Közösség más tagállamában letelepedett
adóalany szerzi be.
1.9. Számla-kibocsátás – „észszerű idő”
Változik a számla kibocsátására vonatkozó szabályozásban az „észszerű
idő”-re vonatkozó rész. A módosított előírás szerint észszerű
idő:
a) olyan EU-s szolgáltatásnyújtás esetén, amelynél a szolgáltatást
igénybe vevő fizeti (a saját tagállamában) az áfát, a teljesítés
hónapját követő hó 15. napjáig (ez eddig is így volt);
b) az ezen kívüli esetekben akkor, ha a teljesítésig, illetve a teljesítés
napján, előleg fizetése esetén a fizetendő adó megállapításáig
megtérítik az ellenértéket, haladéktalanul (ez eddig
más volt, most már nem csak készpénzfizetésre vagy készpénz-
helyettesítővel történő kiegyenlítésre vonatkozik az
azonnali számlakiállítási szabály, hanem például az azonnali
átutalásra is);
c) az előbbiekben nem említett egyéb esetben 8 napon belül kell
a számlát kibocsátani (ez nem változott).

2. Jövedéki adó
A jövedéki adó átlagosan 23-29%-kal emelkedik, emellett a
termékdíjraktár engedélye 2024.01.01-től határozatlan időre szól
(eddig max. 5 évig volt érvényes).
Az átlagos 23-29%-os emelkedés a jövedéki adóról szóló törvény
110. § (1) bekezdés a) – h) pontjai értelmében
•• a benzin jövedéki adója 32.550,- Ft/ezer liter összeggel emelkedik,
vagyis ha a kőolaj hordónkénti világpiaci ára 50 USD
felett van, akkor 152.550,- Ft/ezer liter, ha pedig nem haladja
meg az 50 USD-t, akkor 157.550,- Ft/ezer liter;
•• a petróleum jövedéki adója ugyanekkora összegre emelkedik:
50 USD/hordó feletti világpiaci árnál 152.550,- Ft/ezer liter,
max. 50 USD/hordó esetén pedig 157.550,- Ft/ezer liter;
•• ugyanilyen mértékben emelkedik a gázolaj jövedéki adója is:
50 USD/hordó kőolaj világpiaci ár felett 142.900,- Ft/ezer liter,
alatta pedig 152.900,- Ft/ezer liter.
2.1. Adófelfüggesztési eljárás
A módosítás értelmében jövedéki terméket az Európai Unió területén
adófelfüggesztési eljárás keretében szállíthat – ideértve azt az
esetet is, ha a terméket harmadik országon keresztül szállítják – az
adóraktár engedélyese adóraktárból vagy bejegyzett feladó az importálás
helyéről a kilépési vámhivatalnak minősülő árutovábbítási
műveletet indító vámhivatalba is, ha a jövedéki terméket a vámjogszabályok
szerinti kivitelre átengedést követően külső árutovábbítási
eljárás alá vonják.
Rögzítésre került az is, hogy az adófelfüggesztési eljárás keretében
végzett szállítás akkor fejeződik be, amikor a címzett átveszi a
jövedéki terméket, amikor a jövedéki termék elhagyja az Európai
Unió területét, vagy amikor külső árutovábbítási eljárás alá vonják.
2.2. Kereskedelmi célú szállítás
Kereskedelmi célú szállításnak minősül a belföldről, a belföldi feladótól
a másik tagállamon keresztül, a belföldi címzett részére végzett
szállítás. Ebben az esetben
a) a feladó az e-EKO-n megadja a szállítási útvonalat,
b) az adóhatóság pedig az e-EKO-t megküldi a címzettnek.
2.3. Zárjegyköteles jövedéki termék utáni adóvisszaigénylés
A jogszabályváltozás értelmében a zárjegyköteles jövedéki termék
utáni adó-visszaigénylés feltétele, hogy a jogosult a zárjegyet a zárjegyköteles
jövedéki termékről az adóhatóság képviselőjének jelenlétében
eltávolítsa és megsemmisítse vagy felülragasztással, illetve
az azzal egy tekintet alá eső, a végrehajtási rendeletben meghatározott
egyéb megoldással érvénytelenítse.
2.4. Közlekedéshez kapcsolódó adó-visszaigénylés
Kereskedelmi gázolaj után visszaigényelhető jövedéki adó mértéke
változik, mégpedig ha a kőolaj hordónkénti világpiaci ára (Brent) a
vizsgált időszakban
•• nem haladja meg az 50 USD értéket, akkor literenként 20 forint
(korábban 13,5 forint) jövedéki adómértéket kell alkalmazni,
•• ha meghaladja az 50 USD értéket, akkor literenként 10 forint
(korábban 3,5 forint) jövedéki adómérték érvényes.
Emelkedett a mezőgazdasági termelők jövedéki adó visszatérítése
is, mégpedig a hektáronkénti 97 liter gázolaj megfizetett adójából
50 USD/hordó kőolajár felett 86%, alatta 87% visszatérítésére
jogosultak (az eddigi 82, illetve 83,5% helyett).