2024. jlius 19., pntek
Emlia napja


Adóváltozások 2023

KIVA 2023 – fogalmak módosulása

Számla adattartalma

Alanyi adómentesség – távértékesítés

Átalányadózás

Csoportos személyszállítás fogalma

Helyi iparűzési adó 

Visszterhes vagyonátruházási illeték

KIVA 2023 – fogalmak módosulása

Átlagos statisztikai állományi létszám megállapítása

2023. január 1-jétől az átlagos statisztikai állományi létszám vizsgálatakor az adóév első napján hatályos kiadványt kell majd figyelembe venni.

Kedvezményezett foglalkoztatottak után érvényesíthető kedvezmény

A kedvezményezett foglalkoztatottak után érvényesíthető kedvezmény megállapításának szabályai változnak a foglalkoztatás 4. és 5. évére  nézve. A kedvezmény felső korlátja továbbra is minimálbér maximum 50%-a, de ha ez az összeg nagyobb, mint a bruttó munkabér havi összege, akkor az utóbbi összeg lesz az alapja a kedvezmény megállapításának.

 

Számla adattartalma

Az új törvénymódosítás szerint kizárólag a belföldi termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról kiállított számla esetében szükséges forintban is feltüntetni az adó összegét. Ezen rendelkezés már a kihirdetést követő napon hatályba lépett.

Alanyi adómentesség – távértékesítés

Abban az esetben, ha alanyi adómentes adóalany teljesít EU-n belüli távértékesítést vagy nyújt online szolgáltatásnyújtást, ezen ügyletek során nem járhat el alanyi adómentes minőségében, ezért ezen ügyletek ellenértéke nem számít bele az adómentességi értékhatárba. Ebből következően az is szabályozásra kerül a törvényben, hogy az alanyi adómentességet választó adóalany ezen értékesítését és szolgáltatásnyújtását érintően jogosult az előzetesen felszámított adó levonására, illetve import távértékesítés esetében jogosult lesz az importáfa levonásba helyezésére is 2023. január 1-től.

Átalányadózás

Szélesedik az átalányadó választásának lehetősége 2023-tól, továbbá az adminisztrációs terhek is egyszerűsödnek:

  • Eltörlésre került a választás évét megelőző adóévben elért bevételre vonatkozó bevételi értékhatár
  • A tárgyévre vonatkozó bevételi értékhatárok (éves minimálbér tízszerese, az adóév egészében kiskereskedelmi tevékenységet végzők esetén ötvenszerese) maradtak az arányosítási szabállyal együtt (tevékenységet év közben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető adózók)
  • A korábbi 4 év helyett 12 hónapig nem választható újra az átalányadózás annak megszüntetése vagy az arra való jogosultság megszűnésének évét követően: ha az egyéni vállalkozó az átalányadózást megszünteti vagy az arra való jogosultsága megszűnik (például a bevételi értékhatár túllépése miatt), akkor a megszűnés (megszüntetés) évére és az azt követő 12 hónapra az átalányadózást ismételten nem választhatja.
  • Az átalányadózó egyéni vállalkozó az SZJA, TB járulék és Szochó kötelezettségeit negyedévente, de havi bontásban, a negyedévet követő hónap 12. napjáig köteles bevallani és megfizetni. Az átalányban megállapított adóelőlegét szintén negyedévente kell bevallania és megfizetnie, amennyiben az átalányadózó családi járulékkedvezményt kívánna igénybe venni
  • Az átalányadózókat terhelő TB járulék és Szochó alapjának számítási metódusa megváltozott. Göngyölítéses adófizetési szabály került bevezetésre annak érdekében, hogy a jövedelem eloszlása ne befolyásolja jelentős mértékben a fizetendő kötelezettségek mértékét: a kötelezettség alapja főszabály szerint az év elejétől a tárgynegyedév utolsó napjáig átalányban megállapított személyi jövedelemadó-köteles jövedelem, csökkentve a korábbi negyedévben már figyelembe vett összeggel, korrigálva az adóalap megállapítására vonatkozó különös szabályokkal.

Csoportos személyszállítás fogalma

2023. január 1-i hatállyal a csoportos személyszállítás fogalma bővült a kifizető által bérelt vagy lízingelt járművel végzett személyszállításokkal, így ezzel a nem pénzben nyújtott adómentes juttatások köre bővül.

 

Helyi iparűzési adó 2023 -as változások

Egyszerűsített adóalap-megállapítás 2023-ra

A KIVA szerint adózó vállalkozások egyszerűsített adóalap-megállapítása

Lényeges, hogy a KIVA szerint adózó vállalkozások továbbra is jogosultak a kisvállalati adóalapjuk 20%-ában megállapítani az iparűzési adóalapjukat

Egyszerűsített adóalap-megállapítás a többi vállalkozás esetében

Az egyszerűsített adóalap-megállapításának lehetősége egységes módszer („tételes adóalap-megállapítási módszer”) szerint fog történni 2023-tól. Az erre jogosult lesz valamennyi vállalkozó, akinek adóévi bevétele éves szinten számítva a 25 millió Ft-ot (átalányadózó kereskedők esetében a 120 millió Ft-ot) nem haladja meg.

Egyszerűsített adóalap-megállapítás során bevételnek minősül:

  • Az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozók esetében: Szja tv. szerinti bevétel
  • KATA alanyok esetében: KATA törvény szerinti bevétel
  • Egyéb vállalkozók esetében: a helyi adó tv. szerinti nettó árbevétel

A tételes adóalap-megállapítási módszer választására irányadó rendelkezések

  • A tételes adóalap-megállapítási módszer a teljes adóévre választható, a vállalkozó erre irányuló döntése addig marad érvényben, amíg vissza nem vonja
  • választása a székhelye és az összes telephelye vonatkozásában köti a vállalkozót. (Év közben új telephely létrehozásakor vagy székhely áthelyezésekor erről a tényről az új telephely/székhely szerinti önkormányzatot tájékoztatni szükséges).
  • A módszer választását annak az adóévnek az ötödik hónapja utolsó napjáig kell bejelenteni, amely adóév vonatkozásában élni szeretne ezen módszerrel.
  • Kezdő vállalkozók az első adóév bevallására nyitva álló határidő utolsó napjáig dönthetnek a módszer választásáról.

A tételes adóalap-megállapítási módszer megszüntetésére irányadó rendelkezések

  • Ha a vállalkozó nem kívánja tovább alkalmazni a tételes adóalap-megállapítási módszert, úgy azt az érintett adóév 5. hónapja utolsó napjáig teheti meg (e bejelentéssel egyidejűleg az általános szabályok alapján adóelőleg-bevallására is kötelezetté válik).
  • Ha a bevételi értékhatár átlépése miatt nem alkalmazhatja tovább a tételes adóalap-megállapítási módszert a vállalkozó, úgy ennek hatálya az érintett adóév és a következő adóév vonatkozásában áll majd fenn.

Az egyszerűsített adóalap meghatározása

Amennyiben az adóév rövidebb, mint 12 hónap, akkor a vállalkozónak mindig az adott tételes adóalap időarányosan csökkentett összegét kell figyelembe vennie az adóévi adóalap megállapításakor. Az egyszerűsített adóalap meghatározása  sávosan történik:

  • Ha a bevétel maximum 12 millió Ft akkor az adóalap önkormányzatonként 2,5 millió Ft
  • Ha a bevétel minimum 12 millió Ft, de maximum 18 millió Ft, akkor az adóalap önkormányzatonként 6 millió Ft
  • Ha a bevétel minimum 18 millió Ft, de maximum 25 millió Ft, akkor az adóalap önkormányzatonként 8,5 millió Ft
  • Átalányadózó kiskereskedő, ha a bevétele évi maximum 120 millió Ft, akkor az adóalap önkormányzatonként 8,5 millió Ft

Az egyszerűsítés:

  • A helyi iparűzési adóalapot nem kell megállapítani, bevallást nem kell benyújtani és az adóalapot nem kell megosztani a telephelyek szerinti települések között
  • Adóelőleg-fizetési kötelezettség évente egy alkalommal áll fenn, és amennyiben az éves bevétel az adott bevételi sáv felső határát nem éri el, úgy további adófizetési kötelezettség, illetve adóbevallási kötelezettség nem keletkezik
  • Adóbevallási kötelezettség csak abban az esetben keletkezik, ha a vállalkozó az előző adóévi bevétele oly módon megemelkedik, hogy a tételes adóalap mérték változik („sávot vált”), ebben az esetben a különbözeti adót is szükséges megfizetnie
  • Ha a vállalkozó adóalapja tárgyévben annak a bevételi sávnak az alsó határa alatt marad, amely rá az előző adóévi bevétele alapján vonatkozott, úgy visszatérítendő adója keletkezik, melyet szintén bevallás benyújtása mellett kérhet vissza
  • Ha a vállalkozó az egyszerűsített adóalap-megállapítást alkalmazza, akkor sem törvényi, sem önkormányzati rendeleti adómentességre, adókedvezményre, adócsökkentésre nem jogosult. Ezért, nagyobb összegű adókedvezményre való jogosultság esetében, javasolt az általános módszer szerinti adóalap-megállapítás.

 

Visszterhes vagyonátruházási illeték 2023

Az eddigi szabályozás szerint ahhoz, hogy az ingatlan kapcsolt vállalkozások közötti átruházása kapcsán ne merüljön fel visszterhes vagyonátruházási illeték, a vagyonszerzőnek elegendő volt az átadás napján felvennie a főtevékenységi körébe a saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele tevékenységeket.

 

2023 január 1-től viszont az illetékmentességhez arra lesz szükség, hogy a vagyonszerző árbevételének legalább 50%-a fenti tevékenységi körből származzon. 2023-tól, amennyiben idegen – például bérelt – ingatlan bővítéséhez vesznek igénybe CSOK-ot, akkor az így megszerzett vagyon után sem terheli a szerzőt visszterhes vagyonátruházási illeték.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2023-ban havi 9600 forintra nő. Napi 320 Ft-ot kell fizetni. Az ellátásért szükséges minimumot 2023-ben is havi rendszerességgel fizetjük.